24. Mesterségek Ünnepe

ÉV IFJÚ MESTERE DÍJ

 

Hagyomány, hogy minden évben egy fiatal alkotót tüntetünk ki, aki eddigi tevékenysége alapján méltó arra, hogy az Év Ifjú Mestere cím tulajdonosa legyen.

2011-ben ezt a kitüntető címet Gál Attila bőrműves kapja.

ÉV MESTERE DÍJ

 

A Népművészeti Egyesületek Szövetsége által alapított díj, amely a szakmák meghatározó egyéniségeit illetik, közülük is az adott év Mesterségek Ünnepén legjobban szereplőjének.

Az Év Mestere 2011-ben Mezei Ottó fazekas

 

ÉV MŰHELYE DÍJ

 

A Népművészeti Egyesületek Szövetsége 2009-ben alapított díjával azt a tagszervezetét kívánja elismerni, amely a legautentikusabban, kreatívan mutatja be egy vagy több mesterség munkafolyamatát. A munkafolyamatok mellett megjelennek a mustrák, a mesterség szerszámai és természetesen bevonják az érdeklődő közönséget is.

Ebben az évben a Békés megyei Népművészeti Egyesület műhelyrendszere részesül a díjban.

HAGYOMÁNYŐRZŐ DÍJ

 

A paraszti kézműves kultúra továbbéltetőjét kívánja a Szövetség ezzel a kitüntetéssel elismerni.

 

Idei díjazottunk:

Bocsi Éva

Viseletes babakészítő népi iparművész

A Palócföldi Népi Iparművészek Egyesületének tagja

 

1949. november 10-én született. A népviselet iránti szeretete és csodálata gyermekkorától végigkísérte. Kisgyerekként nagyanyja és dédnagyanyja ruháit áhítozta.

Bocsi Éva 2005-ben határozta el, hogy önállóan elkészít és felöltöztet egy babát, s ezzel megvalósította édesanyja vágyait.

2008-ban megkapta a népi iparművész címet, és ugyanebben az évben lett a Palócföldi Népi Iparművészek Egyesületének tagja.

Célja, hogy bemutassa, hogy az elmúlt kétszáz évben milyen változatosan öltözködtek az asszonyok Kazáron és Vizsláson. Munkája kiválóságát a számtalan kiállítása és díjai jelzik. Babái kiállításra kerültek többek között a Budapest Néprajzi Múzeumban, 2009-ben pedig megnyerte a Győri Nemzetközi Babaversenyt.

 

KIRÁLY ZSIGA DÍJ

 

 

A Népművészeti Egyesületek Szövetsége 1994-ben Király Zsiga Díjat alapított a népi kismesterségek kiemelkedő műveléséért, illetve a népművészeti mozgalomban végzett közösségi tevékenységért.

Az év Király Zsiga díjazottjai:

 

Forgácsné Molnár Anette

Közművelődési szakember, szőnyegszövő

Az Apáról Fiúra Alapítvány tagja

1970-ben született, Szalavári Annának és Gaál Andrásnak köszönheti, hogy a népművészet felé fordították figyelmét. 1991-ben jelentkezett a Népi játék és kismesterség Oktató – képzőbe, majd 1993-ban megalapították az Apáról Fiúra Alapítványt, melynek 6 éve ő az elnöke.

Széles körű szakmai tudása van: felsőfokú közművelődési szakember, népi játszóházi foglalkozásvezető, szőnyegszövő, szövő oktató. Saját gyermekein kívül sok gyermeket nevel és tanít, 22 éve óvónőként dolgozik, jelentős tevékenységet folytat a közművelődésben, igyekszik mások életébe belecsempészni a kézművesség örömeit.

2002-ben az I. Országos Népi Ékszer pályázaton munkáival díjazott lett, csakúgy, mint 2003-ban a Magyar Kézművességért Alapítvány pályázatán. 2004-ben megkapta a Népművészet Ifjú Mestere címet gyöngyfűzés területén,2005-ben pedig a Népi Iparművész címet vehette át.

 

Oláh Márta

Gyöngyfűző

a Tolna megyei Népművészeti Egyesület tagja.

1964-ben született. 25 éves korában kezdte el a gyöngyfűzést, ami számára több volt, mint egy egyszerű hobbi: ő maga életkedvet megadó, megmentő foglalatosságnak nevezi. Részletesebben megismerkedett Sárköz népi hagyományaival és kultúrájával, Oláh Éva népi iparművész segítette a tanulásban, fejlődésben.

Munkáit rendszeresen zsűrizteti a Népi Iparművészeti Tanácsnál, valamint a Képző-és Iparművészeti Lektorátusnál.

A Tolna Megyei Népművészeti Egyesületnek fennállása óta tagja. Rendszeresen részt vesz a helyi, megyei, regionális, és országos rendezvényeken, pályázatokon, kiállításokon.

Díjai közt szerepel az Népművészet Ifjú Mestere és a Népi Iparművész cím is.

 

Radics László

Népi mézeskalácsos, iparművész

A Hajdú-Bihar megyei Népművészeti Egyesület tagja

A mézeskalácsosság legkiválóbb képviselője Debrecenben. Eredményességét, elismertségét elsősorban annak köszönheti, hogy nagy jelentőséget tulajdonít a hagyomány megőrzésének, miszerint a legjobb mesterek utódaikra hagyják sajátos sütési módszerüket, és egyedi receptjeiket.

Ütőfás tésztái is a hagyományt követik, nevezetes formái a debreceni tányér, a baba és a huszár.

Nemcsak kiváló iparművészként, de jó közösségi emberként is elismert tagja az Egyesületnek.

Széll János

Fafaragó

A Békés megyei Népművészeti Egyesület tagja

1954. november 27-én született Gyulán. Élete fiatal korától összekapcsolódott a népművészettel. A ’80-as évek közepéig hivatásos népművelő volt, azóta tanárként helyezkedett el és önkéntes munkában végzi a kultúraközvetítést. A ’70-es években aktív közreműködője volt a megyei népművészeti mozgalom újraindításának.

Megalapozta Békés megyében a faműves oktatást, irányításával és aktív közreműködésével jött létre egy Szabadtéri Kapumúzeum..

Tanárként, etnográfusként és alkotóként nagy gondot fordít a felnövekvő nemzedék népművészeti oktatására

Alapító  és vezetőségi tagja az egyesületnek, Részt vesz a Népi Iparművészeti Tanács valamint a NESZ faműves bizottságának munkájában

Nem csupán fafaragó népi iparművészként kiemelkedő, de eredményes népművelő, tanár és etnográfus is.

Zeleiné Pap Bernadett

Hímző népi iparművész

A Matyó Népművészeti Egyesület tagja

1968. július 9-én született Mezőkövesden. A hímzés fortélyaival már kisiskolás korában megismerkedett, s később Békéscsabán elsajátította a hímző szakmát, illetve a csipkeverést is.

1991-ben részt vett a Matyó Népművészeti Egyesült megszervezésében, 2002-ben ötletgazdája és társszerkesztője a Mezőkövesdi matyó hímzés című könyvnek. 2003-ban megalapította a Borsóka Hímzőkört.

Nevéhez fűződik a tiszta forrásból táplálkozó matyó hímző hagyomány 21. századi felélesztése, továbbfejlesztése, a tudatos átörökítésre való törekvés.

Első helyezést ért el az Országos Kisjankó Bori Hímzőpályázaton 2002-ben és 2007-ben, a Százrózsás Hímzőpályázaton is jelentős eredményt ért el. Mezőkövesden elnyerte Az Év Embere címet, majd 2007-ben a Népi Iparművész címet.

 

ARANYKOSZORÚ DÍJ

 

A Népművészeti Egyesületek Szövetsége 1999-ben életműdíjat alapított, Aranykoszorú névvel. E díjat minden évben olyan tag kaphatja meg, aki hosszú évtizedeken keresztül kiemelkedő munkát végzett a magyar népművészetért.

Az év díjazottja:

Bárdos Sándorné Tóth Ilona

Hímző

A Csillagvirág Népművészeti Egyesület tagja

 

1920. augusztus 11.-én Recsken született. 1957-ben kapott megbízást a Háziipari Szövetkezet recski hímző részleg megalapítására, ám nem csupán a részleg munkáját irányította, de folyamatosan tervezett, új díszítőelemeket alkalmazott a viseleti darabokon és terítékeken egyaránt. Tervező alkotó munkájának elismeréseként 1962-ben megkapta a Népművészet Mestere címet.

A recski hímzés nagysikerű kiállításokon mutatkozott be, melyek közül a legemlékezetesebb a Műcsarnokban szervezett bemutató volt.

Bárdos Sándorné Ica néni a fiatal tehetségekkel is szívesen foglalkozott, szakköröket, hímző táborokat vezetett; sok tanítványa részesült elismerésekben.

A Kisjankó Bori Hímző pályázaton évtizedeken keresztül a legmagasabb elismeréseket érhette el. Munkásságának elismerését több országos, megyei és szövetkezeti díj bizonyítja. Kimagasló alkotószerepét, a palóc kultúra megőrzését a Pro Renovanda Cultúra Hungariae Népművészetért Szakalapítvány a Kodály Emlékdíjjal köszönte meg.

Tárgyait a Hagyományos Értékek Megőrzéséért Alapítvány Radics Kiállító helyiségében, a Népi Iparművészeti Tanács dokumentációs tárában, a Heves Megyei Vármúzeumban őrzik.